Új közbeszerzések lebonyolítása után, de befejezi a Tisza-kormány a Várban elkezdett beruházásokat, az épületek pedig látogathatóak lesznek – ezt ígérte a tudományos és technológiai miniszter, a kerület országgyűlési képviselője lapunknak adott interjújában. Tanács Zoltán szerint ugyanakkor még nem dőlt el, mi is lesz a sorsa ezeknek az épületeknek. A találkozón szó esett a turistabusz-kérdésről, a sikló tervéről és természetesen pénzügyekről is.

– Miért váltott politikai pályára tanácsadói karrierje után és hogyan került a Tiszához?

– Én emeltem fel a telefont, miután Tarr Zoltánt egy tüntetés után kirúgták a munkahelyéről. Aztán később ő hívott, hogy Magyar Péter szeretne velem beszélni. Ekkor kért meg, hogy a Tisza programalkotásában részt vegyek.

– Ilyen könnyen lehet politikussá válni?

– Én nem érzem magam politikusnak, leginkább szakpolitikus vagyok. Az élet most úgy hozta, hogy sokan politikusi pályára léptek, a parlamentben ülő 141 képviselő és a 16 miniszter döntő többségének korábban semmi közük nem volt a politikához. De szerintem ez inkább a csapat előnye, mint hátránya.

– Friss hír, hogy budavári királyi palota újjáépítése leáll. A már megkezdett vári fejlesztéseket továbbra is a Hauszmann Programban foglaltak szerint befejezi a Tisza-kormány és biztosítja a szükséges forrásokat.

– Pontos részleteket a beruházásokért felelős Vitézy Dávid miniszter úr tudna mondani. De minden ilyen intézkedés átmeneti, és inkább azt a célt szolgálja, hogy a sokszor megkérdőjelezhető körülmények között megkötött építési beruházások, informatikai fejlesztések ne folytatódjanak, hanem először lássunk tisztán és jogszerű, tisztességes, és a versenyt figyelembe vevő konstrukcióval mehessenek tovább. Úgy, hogy a közpénzekkel a lehető legtakarékosabban bánjunk.

– Sokszor elhangzott, hogy „torzókat nem hagyunk”, tehát vállalja-e a kormány, hogy a Hauszmann-programot végigviszi, vagy nem?

– Biztos, hogy nem szeretnénk torzókat hagyni sem a Várban, sem ott, ahol építési munkálatok kezdődtek. De nyilván olyan kivitelezési konstrukciót és funkciót kell találni ezeknek, amelyek tényleg takarékosak és a közérdeket szolgálják.

– Nem a Karmelitában működik a Miniszterelnöki Hivatal, a Hadtörténeti Múzeum épületéből elköltözött a minisztérium. A Belügyminisztérium Szentháromság téri épületének, a Dísz téri Honvéd Főparancsnokságnak, a József főhercegi palotának, a Honvéd Főparancsnokságnak mi a sorsa?

– A minisztériumok már elhelyezkedtek, bár nem mindnek optimális az elhelyezése. Három-négy olyan irodakomplexum is készült, ahova vagy beköltözött az apparátus, vagy ez még el se kezdődött. Ezek is olyan körülmények között épültek, amelyek vizsgálat tárgyát képezik. A Hauszmann Program keretében készült épületek is sok vitát váltottak ki. A Karmelitáról és a többi vári épületről is azt gondolom, hogy akkor a legjobb, ha olyan közfunkciót töltenek be, ami szabadon látogatható és nem egy szűk csoport magánérdekeit szolgálja. Az, hogy pontosan milyen funkció lesz ez, még nincs eldöntve, az Építési és Beruházási Minisztérium szakértői dolgoznak jelenleg azon, hogy mi legyen az új koncepció. A Szentháromság téren a Belügyminisztérium működik, de fent van a Várban a Szociális és Családügyi Minisztérium is.

– Visszatérve a Budavári Palotához, az építkezés leállításakor csak takarófólia volt az épület tetején, sokan aggódnak az állagromlás miatt, milyen megoldáson dolgoznak?

– Nem tudok ilyen részletekkel szolgálni, a szakemberek tényleg olyan megoldást próbálnak találni, hogy a lehető legkisebb közpénz-kár keletkezzen.

– Az Úri és az Országház utca közötti, évek óta üresen álló, hatalmas MTA-épülettömb hasznosítására is van elképzelés?

– Az MTA és a kutatóhálózat tárcánk számára nagyon fontos, és megkerülhetetlen szerepük van. Az őszi törvénykezési időszakban most arra fókuszálunk, hogy a HUN-REN kutatóhálózat helyzetét rendezzük, és megszüntessük azt az elégedetlenséget, ami az utóbbi évek átalakítása során keletkezett. Ha ezt a törvénycsomagot be tudjuk terjeszteni, akkor ez a vagyon kérdését is szabályozza, és a megújuló kutatóhálózat kompetenciája lesz a vagyonról való rendelkezés.

– Ahogy bejöttünk a Vám utcai minisztériumi épületbe, a szűk folyosón elfogott minket a falanszter-hangulat. Nem vágyik fel a Várba?

– A Vám utcai épület valóban nem túl korszerű, de a Várban most felépült új épületek ehhez képest elképesztően fényűzőek, nem ideálisak minisztériumi munkára, rosszul megközelíthetőek. Minisztériumoknak nem kell ilyen szintű, pazarlással felújított műemléki épületekben lakniuk. De ez egy helyzet, amit megörököltünk, elfogadjuk és kezeljük. Szerintem nem azon múlik a hatékony kormányzati munka, hogy hol dolgozik az ember.

– Nem akarok a székház-kérdésnél leragadni, de akkor tehát a Vár sem megfelelő, és a Bosnyák téri, a Bayer Construct által befejezett komplexum sem?

– Ebben a kérdésben nem szeretnék állást foglalni, mert nem tartozik a választókerületemhez, de jelentősen túlárazott, nem szabályszerűen átadott beruházásról van szó. A Dürer kert, a Kopaszi-gát irodaházaival is vannak problémák, a szakemberek a lehetséges megoldásokat vizsgálják.

– Visszatérve a választókerülethez, az újjáépített Citadella rengeteg látogatót vonz, volt már fent és látta az itteni új kiállítást?

– A Citadella évekig zárva volt, ennek a felújítását is elég sok botrány övezte. Természetesen felmentem a feleségemmel, de magát a kiállítást nem néztem meg. A felújításról azt gondolom, hogy a jövőben jó lenne, ha ezek a jogszabályokat figyelembe véve zajlanának.

– De úgy tudom, itt nincs nyomozás, felelősségre vonási eljárás…

– Itt alapvetően műemléki problémák vannak, a Citadellán indokolatlanul nagy bevágásokat végeztek. Nagyon jó, hogy végre nyitva van, de szerintem jó lenne az ilyen átalakításokat az embereket megkérdezve megvalóstani, nem pedig felülről, erőből átnyomni.

– A környéken élő lakók a megnövekedett turistaforgalomra panaszkodnak, a tervezett sikló mennyiben javítana a terhelésen?

– Nem hiszem, hogy a sikló a tömegközlekedésre megoldás lenne, inkább turisztikai látványosság. A kerületben más módon kellene kezelni a turistaforgalmat. Ennek a gócpontja most a Vár aljában, a Dózsa György téren van. A megoldásra sok nyugat-európai példát lehetne sorolni, és itt felmerült, hogy az áldatlan közlekedési állapotot a Déli pályaudvar rekonstrukciójával együtt lehetne kezelni, a forgalmat az Alkotás utcára terelve.

– Az itteni buszparkoló építését a kerület kezdeményezte, erről augusztusban is szó esett, amikor találkozott Böröcz László polgármesterrel?

– Igen, szóba került a buszpályaudvar kérdése, és több más témában is látunk együttműködési lehetőséget. Az érdekem az, hogy az első kerületiek azt érezzék, hogy amit meg tudok tenni, azt meg is teszem értük. Kiemelt beruházási témának tekintem a Déli környékét, a közlekedési helyzet rendezését. Szabályozási oldalról pedig a túlturizmus kérdése fontos.

– Valóban, Bel-Pest, Bel-Buda a turizmus abszolút desztinációja. Mit kell és mit tud tenni a kormány és Ön képviselőként a túlturizmus ellen?

– Nagyon érdekes a kérdés, mivel ezt minden kerület eltérő módon szabályozza. Volt, ahol a népszavazás eredménye alapján tett intézkedés is problémákat szült. Nagyon nehéz olyan megoldást találni, amivel mindenki elégedett, de nagyon jó, hogy zajlik ebben egy párbeszéd és megkérdezik a helyieket.

– A Tisza a kampányban erősebb önkormányzatokat ígért. Visszakerülhet például az építéshatóság, a gyámügy vagy a védőnői szolgálat a helyhatóságokhoz? A korábban elvett jogosítványok közül melyek kerülhetnek vissza?

– A kérdés a Lőrincz Viktória által vezetett Vidék- és Területfejlesztési Minisztériumhoz tartozik, de önmagában nagyon fontos az, hogy a kormány nem kézivezérli az önkormányzatokat, és nem gondolja azt, hogy azok a jó polgármesterek, akik a kormány pártján állnak. Nálunk nem fordulhat elő, hogy pályázati forrásokat úgy osztanak, hogy te kormánypárti vagy, te ellenzéki vagy. Mindenkinek egyformán lesz lehetősége forráshoz jutni. Az, hogy a kormányhivatalok munkáját hogyan alakítjuk át, még előttünk álló feladat. A cél, hogy erősödjön a helyben döntés felelőssége.

– Az elmúlt időszakban lehetett hallani találgatásokat egy előrehozott önkormányzati választás lehetőségéről. Van ennek valós alapja?

– A programunkban nem szerepelt, hogy előre hozott önkormányzati választásokat fogunk kiírni, és ez semmilyen fórumon nem került szóba egyelőre, sem kormány-, sem frakcióülésen. Persze a választópolgárokban óriási igény van a változásra, ezt április 12-én megmutatták, és ezt a lendületet szeretnék továbbvinni. De egy jó intézményrendszer, egy jó demokrácia nem úgy működik, hogy ha mi vagyunk többségben, akkor mindent taroljunk le. Meglátjuk, hogy a most ősszel következő alkotmányozási folyamat során, a választási rendszert, és más egyéb fajsúlyos törvényeket érintő átalakítással mire van igénye a társadalomnak, milyen sebességgel szeretne haladni. Én nem látom szükségét és realitását sem, hogy ezzel kezdjünk foglalkozni.

– Budavár a Covid-járvány előtti időszakhoz képest is több turistát fogad, így rengeteg feladata, költsége is van. Kész-e visszaállítani a kormány az idegenforgalmi adót kiegészítő kormányzati támogatást, amit a Covid idején vont el a kormányzat?

– Konkrét kormányzati döntés nincs a kérdésben, de segíteni kell az önkormányzatokat, hogy részesüljenek a turizmus előnyeiből.

– A szolidaritási hozzájárulás nem szorul felülvizsgálatra?

– Nyilván, aki ezt befi zeti mint önkormányzat, szeretné, ha kevesebbet fi zetne. Aki meg ebből kap, szeretne többet kapni. Általában véve a szolidaritás fontos elv, fontos eszköz. Mint ahogy az eddig meghozott intézkedéseinkre is ez jellemző. A Budavári Önkormányzat eddig is kivette részét a szolidaritásról, nem kell arra számítani, hogy ez után többet kell befi zetnie. (Az interjú után négy nappal az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette a szolidaritási hozzájárulás alkalmazásának egyes szabályait – a szerk.)

– Ön mint innovációs miniszter milyen ügyet tart a legfontosabbnak, az Önhöz legközelebb állónak?

– A jövő iparágai között ott van a robotika, űrkutatás, mesterséges intelligencia, kvantumszámítástechnika, humanoid robotok, kiberfi zikai rendszerek, a mobilitás, önvezető autók. Ezek formálják a jövőt, és az a jó hír, hogy ezek közül minden területen van keresnivalója Magyarországnak.