Akik nyomon követték a Budavári Önkormányzat Márai Sándor születésének 125 évfordulójára rendezett emlékévét, azok lapunk hasábjain minden bizonnyal találkoztak az írói pálya oldalait bemutató cikkfolyamunkkal. A tematikus sorozat – hasonlóan a Márai-hagyatékot kezelő irodalomtörténész, Mészáros Tibor és Hirtling István színművész fémjelezte Márai estekhez – az író megannyi arcát próbálta meg bemutatni, közelebb hozni az olvasókhoz.

Így bemutattuk, mit gondol Márai az újságírásról, a színházról, a sportról vagy épp kassaiként Trianonról. Azt is összeszedtük, miket olvasott, milyen zenéket szeretett, hogyan viszonyult a kulináris élvezetekhez, miként vélekedett az 1956-os forradalomról, egyik példaképéről, Krúdy Gyuláról. A lelke mélyére kalandozva arról is írtunk, mit jelentett számára a karácsony és az újév, mit gondolt az unalomról, a kiüresedésről, a vizuális manipulációról. De azt is megnéztük, a kortársak hogyan látták őt, és Márai hogyan viszonyult a legismertebb magyar költőhöz, Petőfi Sándorhoz.

Hosszú évtizedek után Márai Sándor – egy március 27-én a Virág Benedek Házban megnyíló emlékkiállítással – visszatér kedves otthonába, Budavárra. Szeretettel várunk a tárlaton mindenkit!

A Mészáros Tiborral készített nagyinterjúnk ide kattintva olvasható, a Márai 125-re készült cikkek pedig itt érhetők el!

Címlapkép: Márai Sándor a Mikó utcai dolgozószobájában (Forrás: PIM/Petőfi Irodalmi Múzeum)